A pangasius továbbra is a főszereplője azoknak a tudományos vizsgálatoknak, amelyek a fogyasztásának kerülését javasolják. Néhány éve a szupermarketek nem árulják, az idősek otthonai nem főznek, az iskolai menzák pedig nem szolgálják ki a gyerekeket.
Vannak, akik még nem tudták meg, miért csökken a fogyasztásuk, ezért a La Laguna Egyetem (Tenerife) tanulmányáról fogunk mesélni. Az Egészségügyi Világszervezet kezdett figyelmeztetni a fémek, például a higany magas koncentrációjára.
Olcsó ára, enyhe íze és szilárd, pelyhes állaga világszerte népszerűvé teszik. Az ételmérgezés kockázata azonban nagyobb lehet, ezért ügyelnünk kell a megfelelő főzésre.
Milyen hal a pangasius?
Kétségtelen, hogy a pangasius az egyik legtöbbet fogyasztott hal a világon, de az európai higanyszint szerint nem felel meg az előírásoknak. Ez egy vietnami eredetű, konkrétan a Mekong folyóból származó hal, amely az egyik leghosszabb a világon, és egyben az egyik legszennyezettebb.
Basa néven is ismert, és a Pangasiidae családba tartozó harcsafajta. Hivatalos tudományos neve Pangasius bocourti. Lehet, hogy hallottuk a basa halat, amelyet folyami kavicsnak, vietnami suszternek, pangasiusnak vagy swainak neveznek.
Húsa könnyű, kemény állagú, enyhe halízű, a tőkehalhoz vagy a szürke tőkehalhoz hasonló. Sőt, néha kicsontozott halfiléként árulják, és ugyanúgy használják. A panga halak a Mekong és a Chao Phraya folyókban honosak, amelyek Délkelet-Ázsia több országán átfolynak.
Népszerűségüknek és nagy exportigényüknek köszönhetően a Mekong folyót körülvevő karámokban is nagy számban nevelik. Ez az egyik oka annak, hogy miért olyan népszerű, az ára miatt. Olcsó a tenyésztése, így külföldre exportálva is versenyképesek vagyunk.
Fogyasztásának lehetséges kockázatai
A La Laguna Egyetem kutatói érdeklődtek a vizsgálat iránt toxikus kockázat higany, amely hozzájárulhat a pangasius fogyasztásához. Ehhez elemezték 80 minta fagyasztott filé, amelyet három különböző hipermarketben tároltak, és amelyet a végső fogyasztók elvihetnek pácban vagy natúr.
Bebizonyosodott, hogy a pangasius a pácban meghaladja a maximális koncentrációt az európai jogszabályok által megengedett 0 mg/kg. «Ha ezeket az adatokat megkapjuk, és 350 gramm pangasius heti fogyasztását feltételezzük, a higany tolerálható heti beviteléhez (WIT) való hozzájárulás százalékos aránya 32 százalék, a férfiak esetében pedig 27,5 százalék."- kommentálta Ángel J. Gutierrez, a La Lagunai Egyetem Toxikológiai Területének professzora.
Általánosságban elmondható, hogy bármilyen hal evése bizonyos kockázatokkal jár. Ennek az az oka, hogy a halak ipari hulladékból származó szennyeződéseket, például higanyt és poliklórozott bifenileket tartalmazhatnak. Ezek a vegyületek felhalmozódhatnak a szervezetben, és mérgező hatásúak lehetnek. Vannak azonban olyan emberek, akik úgy vélik, hogy a halevés előnyei felülmúlják a lehetséges kockázatokat.
Más vizsgálatok azt találták, hogy a pangasius nehézfém-maradványai biztonságos határokon belül vannak. Felmerült azonban, hogy a hal tenyésztésének módja és a környezet, amelyben él, nagyobb kockázatú táplálékká teheti ezt az állatot. A tavak, amelyekben felnevelkednek, érzékenyek a szennyeződésre. Ennek ellenőrzésére a haltenyésztőknek vegyi anyagokat és gyógyszereket kell használniuk a kórokozók és paraziták leküzdésére; ezek az összetevők hatással lehetnek a halakra.
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a Vietnamból importált pangasius nem felel meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak. Valójában a hal nagyobb valószínűséggel tartalmaz nyomokban állatgyógyászati készítményeket, beleértve az antibiotikumokat is, olyan koncentrációban, amely meghaladja a törvényes határértékeket.
Egy tanulmány azt is megjegyezte, hogy az európai országokba exportált pangasius 70-80%-a Vibrio baktériummal volt szennyezett, amely az ételmérgezés gyakori oka. Az ételmérgezés kockázatának minimalizálása érdekében ügyeljen arra, hogy megfelelően főzze meg a basát, és kerülje a nyersen vagy alulfőzötten fogyasztását.
Alacsony tápanyagtartalom
Egyes táplálkozási szakértők szerint a pangasius heti fogyasztása nem jelentene egészségügyi problémát, ami a higanyt illeti. Vannak olyan halak, mint tonhal, kardhal vagy cápa Sokkal magasabb higanyszinttel rendelkeznek, mint a pangasiusban, de tápértékük sokkal magasabb.
A többi fehér halhoz hasonlóan a pangasius is alacsony kalóriatartalmú és kiváló minőségű fehérjében gazdag. Egy 126 grammos adag:
- Energia: 158 kalória
- Fehérje: 22,5 gramm
- Zsír: 7 gramm
- Telített zsír: 2 gramm
- Koleszterin: 73 mg
- Szénhidrát: 0 gramm
- Nátrium: 89 mg
Alacsony kalória- és magas fehérjetartalma miatt a fogyókúrázók jótékony tápláléka lehet, akárcsak a többi fehér hal. 5 gramm telítetlen zsírt is tartalmaz, köztük néhány omega-3 zsírsavat. Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírok, amelyek fontosak a test és az agy optimális egészségének megőrzéséhez, különösen az életkor előrehaladtával. A panga azonban nem tartalmaz sokat ebből a zsírból, ezért kevésbé ajánlott.
A spanyol Fogyasztási, Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Ügynökség azt javasolja, hogy kerüljék a pangasiust, és fogadjanak olyan halakat, amelyek fenntarthatóbbak, több fehérjét és egészséges zsírokat tartalmaznak, és mindenekelőtt jobb ízűek.
Annak ellenére, hogy a olcsó csont nélküli hal, jobb lenne, ha gyermekeink más típusú ízekhez szoktatnák szájpadlásukat. Ennek ellenére nem szabad abbahagyni a szedését fémtartalma miatt, ha ez a gondunk.