A szalagok és az inak a mozgásszervi rendszer részét képezik, a szalagok a csontot a csonthoz, az inak pedig az izmokat a csontokhoz kötik. Mindegyik nagyon fontos funkciókat tölt be az ízületek és a csontok számára. A szalagok és az inak sűrű rétegű kollagénrostokból, úgynevezett rostos kötőszövetekből állnak. Bár a kollagén szövetek erősek, a szalagra vagy inakra gyakorolt túlzott erő súlyos sérülést okozhat.
A szalagok és az inak közötti különbségek
sok szalagok Csatlakozóként szolgálnak, összekötve a csontok végeit. Az ízületek egyszerű és összetett mozgásokat tesznek lehetővé az egész testben, a szalagok pedig különféle méretű és formájúak az ízületek támogatására, erősítésére és stabilizálására.
Ezzel szemben inak izmokat rögzít a csontokhoz. Egy tanulmány szerint az inak segítik a csontok mozgását azáltal, hogy erőt továbbítanak az izomból a csontba. Az inak a mozgás széles tartományában segítenek, és ellenállnak a nyomásnak; ezért fontos, hogy formájukban és méretükben eltérőek legyenek.
Hogyan lehet meghatározni a különböző kitöréseket?
Ha a szalagokra nagyobb erő hat, mint az ellenálló képességük, a kollagén szövet részben vagy teljesen túlfeszül vagy elszakad, ami sérülést okoz. Megnyúlt vagy szakadt ínszalag, más néven rándulás, leggyakrabban a bokában és a csuklóban fordul elő. Az gyógyulási folyamat három egymást átfedő fázist foglal magában. Az első fázisban vérzés és véralvadás lép fel. A sérülés helyén szöveti gyulladás is kialakul. A második fázisban a mátrix és a fibroblaszt sejtek túlszaporodnak, a végső fázisban pedig a mátrix idővel átalakul és érik.
A szalagokhoz hasonlóan, amikor az inakat nagyobb erő éri, mint az ellenálló képességük, sérülések lépnek fel a szövetek szakadása és túlzott megnyúlása miatt. A törzs, amely megnyúlt vagy szakadt ínre utal, idővel kialakulhat, vagy hirtelen jelentkezhet. A gyógyulási folyamat a Az ínsérülés három fázisból áll amelyek egyszerre fordulnak elő. Az első fázisban gyulladás lép fel a sérülés helyén, és megindul az új erek és a kollagén növekedése. A második fázisban a retikuláris rostok gyors szaporodása a maximumon megy végbe, a végső fázisban pedig az átépülés következik be. Az új sejtek rostos szövetté differenciálódnak, és végül hegszerű ínszövetekké érnek.